Romániai Középiskolások Tudományos Konferenciája
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
Az ismeret kezdete
Kedves Diákok, Tanárok!
Örömünkre szolgál, hogy 2026-ban a Romániai Középiskolások Tudományos Konferenciájának házigazdája a Szatmárnémeti Református Gimnázium. A konferencia célja nemcsak a résztvevők tudományban való gyarapodása, de az egymással való találkozás is, hiszen ennek is nagyon fontos szerepe van az ember szellemi és lelki fejlődésében.
A Biblia számos helyén olvashatunk arról, hogy a hit és a tudomány nem ellenségei egymásnak. A Példabeszédek könyve 1. fejezetének 7. versében a következőket olvassuk: „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.”
Ez a bibliai irat, amelyből az idézet származik, a bölcsesség témakörét járja körül. Szerzője az a Salamon király, aki trónra lepésekor nem anyagi jólétet és nem hatalmat kér Istentől, hanem bölcsességet, tisztánlátást, hogy kormányozni, vezetni tudja Izrael népét. Az Úr megadja neki ezt az ajándékot, a Példabeszédek könyve pedig erről a bölcsességről tanúskodik.
Salamon saját tapasztalatát osztja meg olvasóival. Szerinte az ismeret (bölcsesség) kiindulópontja az istenfélelem. Istenfélelem és bölcsesség (tudás) – szerinte ez a kettő összetartozik.
Ezzel tudom, sokan vitatkoztak és vitatkoznak. Én most nem nyitok vitát. Viszont el akarom mondani azt, hogy az istenfélelem, nem az Istentől való rettegést jelenti, hanem a benne való hitet, az Ő szent nagysága előtti alázatos tiszteletet. A bölcsesség pedig a Biblia szerint elsősorban nem a tanulás által megszerzett tudásmennyiséget jelenti, hanem azt az élettapasztalatot, amelyre az ember hosszú évek alatt tesz szert (vagy nem, mert ez a lehetőség is fennállhat).
Sok olyan emberrel ismerek, akiknek nincs felsőfokú végzettségük, sőt egyeseknek alig néhány osztályuk van, mégis bölcsnek nevezem őket, és rengeteget tanultam tőlük. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kell tanulni, sőt!... De önmagában a tudásunk, a szellemi kincseink nem fognak bennünket a szó bibliai értelmében bölccsé tenni. Sok olyan emberrel is találkoztam, akik hatalmas tudással rendelkeznek, sok mindennek a szakemberei, de valahogy mégsem tudnám bölcsnek nevezni őket.
Azt kívánom, legyetek olyanok mint Salamon volt, akinek bölcsessége az Istennel való kapcsolatban gyökerezett. Ez nem elvakult hitet jelent, hanem azt a biztos tudást, hogy van teremtője és gondviselő gazdája ennek a világnak, és igazából nem én az ember hordozom ennek a világnak a terhét, hanem az én Mindenható és engem szerető Uram.
Sok mindent tönkretesz ezen a csodálatosnak teremtett világon az emberi bűn, de Isten szeretete ennek ellenére sem fogy el, hanem lehetőséget ad az újrakezdésre, a hozzá való visszatérésre.
A tudás (tudomány) önmagában még nem veszi el félelmeinket, amelyek gyakran összeszorítják szívünket. A hívő viszont tudja, hogy a teljes képhez nemcsak az tartozik hozzá, amit látunk, vagy tudományosan bebizonyítunk, hanem a láthatatlan Isten valósága is, amely végeredményben mindent meghatároz. Tehát: a hit és a tudás nem áll szemben egymással. A hit ellentéte a hitetlenség, a tudás ellentéte a tudatlanság.
Egy történet szerint egyszer egy bölcs ember megkérdezte a barátait: Hol lakik Isten? Azok elcsodálkoztak: Micsoda kérdés ez? Hiszen az egész világ tele van az Ő dicsőségével! – Ő azonban fejét csóválva így válaszolta meg saját kérdését: Isten ott lakik, ahova behívják és beengedik Őt!
Legyetek bölcsek, legyetek áldottak, hozzon sikereket számotokra a Romániai Középiskolások Tudományos Konferenciája!
a központi bizottság elnöke
Tudományos kíváncsiság – ablak a világra
Bármerre nézünk magunk körül, mindig természeti és társadalmi vonatkozású kérdésekbe ütközünk. Ahogy én is körülnézek, látom, hogy ez az érdeklődés nem fogyatkozik, és ez jó. A kíváncsiság nem csökken, hanem megújul, amihez kell a fiatalos kételkedés. A diákkonferenciák a mindennapi rutinszerű tanítási-tanulási folyamatból való kilépést segítik elő.
Bevállaltátok a többletmunkát annak érdekében, hogy kis mozaikdarabkák kutatásával hozzájáruljatok ahhoz, hogy összefüggéseiben feltárjátok azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatnak benneteket.
Mikor, ha nem most, amikor a szárnyát bontogatja az új nemzedék? Olyanok vagytok, mint a hegymászó, aki elér egy csúcsot, és arra gondol, hogy megugrottam, amit kitűztem magamnak. Aztán távolabbra néz, és látja, hogy ott a következő... ami talán nagyobb kihívás? Lássuk.
A meghonosodott elméletek megkérdőjelezhetőek, a kritikus hozzáállás elengedhetetlen.
A szakmai beszélgetések mellett az ilyen tudományos kavalkádok alkalmat teremtenek arra, hogy más sulistársakkal és az ő kutatási területeikkel is megismerkedjetek, és ez legalább olyan fontos a látókör szélesítése szempontjából, mint amit alkottatok. A különböző megnyíló ablakok más rálátás lehetőségét adhatják a világunkra.
Ismétlés az unalom anyja, de elmondom. A részvétel a legfontosabb.
